2016. május 5-én tanulmányúton vettünk részt.  Úticélunk Szakolca városa volt. Első utunk egy kedves családhoz vezetett, akik a híres szakolcai kürtőskalács készítésével foglalkoznak már 1965 óta.  Segítségükkel megtudhattuk a kürtőskalács- készítés fortélyait, amit kürtőzésnek (trdlovanie) is neveznek. Gazdag hagyománya van, amely egészen a 19. század elejéig nyúlik vissza.A szakolcai kürtőskalács leginkább arról híres, hogy faszén tüzelésű kemencében sütik. Elsőként tüntették ki az Európai Bizottság földrajzi védjegyével Szlovákiában. A látogatás folyamán meg is kóstolhattuk az ízletes kalácsot, és finom szakolcai vörösborral olthattuk szomjunkat.

Utunk városnézéssel folytatódott tovább, ahol sok érdekességet láthattunk. Először megtekintettük a kultúrházat, amely a 20. század elején, szecessziós stílusban épült. Nagyon sok rendezvénynek adott és ad otthont ma is. Következő megállónk a Szent Mihály templom tornya volt, ahová 126 lépcsőfok vezet fel, amellyel bizony megkellett küzdenünk, hogy gyönyörködhessünk a szép kilátásban.  Továbbá megnéztük az egykori jezsuita templomot, amelyet már csak különleges ünnepi alkalmakkor nyitnak ki, így pl. esküvők, koncertek, esetleg csoportos látogatások alkalmával. A templom patrónusa Xavéri Szent Ferenc, és itt található Szlovákia legnagyobb oltárfestménye.   A legérdekesebb része azonban mégis csak a rejtélyes földalatti kripta, amelyben az itt eltemetett papok és szerzetesek csontvázai láthatóak.

A harmadik uticélunk, s egyben az utolsó is, a Batya csatorna volt, amely Szakolca városától három km-re található, valamint  a Cseh- és a Szlovák Köztársaság határvonalának egy részén helyezkedik el. A sétahajózással, mely közben a kapitány elmesélte a csatorna létrejöttének történetét,  tanulmányi utunk a végéhez ért, így nem maradt más hátra, mint elindulni haza, Nyitra felé.

Václav Enikő, elsőéves „Regionális idegenforgalom” szakos hallgató

Fotó: Koronci Noémi